XVI. Benedek pápa szerdán délelőtt  a város székesegyházban találkozott az egyházmegye papjaival. Az eseményről P. Federico Lombardi szentszéki szóvivő számolt be:

„Nagyon szép találkozó volt, különböző témákat érintettek. Szó esett a papi szolgálatról, de olyan aktuális kérdésekről is, mint a környezetvédelem, vagy a papi hivatások csökkenése. A pápa a tőle megszokott módon, egyszerűen és világosan válaszolt a kérdésekre. Személyes tanúságot tett az alázatról, amikor hangsúlyozta, hogy válaszai nem tévedhetetlenek. Gondolatainak vezérfonala a Krisztussal való egységben gyökerező hit volt. Ennek kell áthatnia a gyermekek és serdülők lelkipásztorkodását” – foglalta össze a pápa gondolatait Páter Lombardi.

„Korábban szigorúbb voltam – mondta a Szentatya – de azután Krisztus példája elfogadóbbá tett: a papok nagylelkűbbek lehetnek például a szentségek kiszolgáltatásában”.

Brenner János, 1957 decemberében vértanúhalált halt lelkipásztor boldoggáavatási ügyének egyházmegyei szakasza befejeződött – jelentett be augusztus 5-i sajtótájékoztatóján Veres András szombathelyi megyéspüspök.
Az eljárás 1999-ben indult. Az egyházmegye akkori püspöke, Konkoly István kérte a Szenttéavatási Kongregációtól az engedélyt a vizsgálat lefolytatásához. Az összeállított dokumentum olasz nyelvű fordítása most készült el. Az ügy további vizsgálatát az illetékes római kongregáció végzi.
Sokan imádkoznak az egyházmegyében és szerte az országban, hogy minél előbb sikeresen befejeződjön az eljárás, és Brenner Jánost az Egyház boldogjai között tisztelhessük.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció határozata értelmében a Máriabesnyői Kegytemplomot basilica minor rangra emelkedik – tájékoztatja a Váci Egyházmegye papságát körlevelében Beer Miklós megyéspüspök. Az ünnepélyes kihirdetésre szentmise keretében szeptember 7-én  került sor.

A kétszintes barokk kegytemplom és a kolostorépület az országban egyedülálló. A besnyői kápolnát, az alsó- és felsőtemplomot, valamint a kapucinus szerzetesek részére épített kolostort gróf Grassalkovics Antal és felesége alapította 1761-1771 között. Az altemplom családi sírboltjában található a számukra művészi módon megalkotott hatalmas márvány szarkofág.
A felső templomban helyezték el a Loretói Mária-szobor fekete cédrusfából faragott másolatát, melyet a kapucinus szerzetesek gyalogosan hoztak el Loretóból. Az ország legkisebb kegyszobra (11cm magas, 4cm széles) Máriabesnyőt híres búcsújáró hellyé tette. A kegyszobor megtalálása csodás körülmények között történt.

Magyarországon a máriabesnyői kegytemplom a 16. kis bazilika, a rangot legutóbb Szent Erzsébet szülővárosának, Sárospataknak a plébániatemploma nyerte el az Árpád-házi királylány születésének 800. évfordulója alkalmából megtartott jubileumi évben. A szabadkai Székesegyház is bazilika minor ranggal rendelkezik.

Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 1989-ben kelt dokumentuma szerint a kis bazilikák kötelességei a következők:
A basilica minorban liturgikus feladattal megbízott csoportok, ismeretterjesztő speciális kurzusok, találkozósorozatok és más hasonló kezdeményezések által mozdítsák elő a hívők liturgikus képzését. Ezek között kapjon kiemelkedő helyet a pápa és a Szentszék dokumentumainak tanulmányozása és népszerűsítése, főként azoké, amelyek a szent liturgiára vonatkoznak. Nagy gondot fordítsanak a liturgikus év szertartásainak előkészítésére és lebonyolítására, különösen az adventi, karácsonyi, nagyböjti és húsvéti időben. Nagy odaadással hirdessék Isten Igéjét a homíliák és a rendkívüli prédikációk alkalmával. Mozdítsák elő a hívők tevékeny részvételét az Eukarisztia és a zsolozsma ünneplésében, főleg a reggeli és az esti dicséret imádkozásával. Ezen kívül gyakorolhatják a hiteles népi jámborság formáit. A napot, amelyen nyilvánosan bejelentik, hogy a templomnak az Apostoli Szentszék a bazilika címet adományozta, készítsék elő és ünnepeljék meg megfelelő prédikációkkal, ima-virrasztásokkal, és más szertartásokkal, a cím ünnepélyes kihirdetését megelőző és követő napokban.

A hívők, akik a bazilikát hívő lélekkel látogatják és ott valamely szent ünneplésében részt vesznek, vagy legalább a Miatyánkot és a Hiszekegyet elimádkozzák, a szokásos feltételek mellett (gyónás, áldozás, és imádság a pápa szándékára) teljes búcsúban részesülhetnek:
– a bazilika felszentelésének évfordulóján;
– a titulus liturgikus megünneplésének napján;
– Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepén;
– a bazilika cím megadásának évfordulóján;
– évente egy olyan napon, amelyet az ordinárius határoz meg;
– évente egy olyan napon, amelyet minden egyes hívő szabadon választhat meg.
– a bazilika zászlóin, berendezésein és pecsétjén használható a pápai szimbólum, vagyis az „egymást keresztező kulcsok”.

Az Egyház ma Szent Klára szüzet ünnepli. Szent Klára Assisiben született 1194-ben. 18 évesen tette le fogadalmát Assisi Szent Ferenc kezébe, akinek szent szegénységét követni akarta. Ferenccel együtt alapították meg a róla elnevezett klarissza rendet. Később csatlakozott hozzá két nővére is, és apjuk halála után édesanyja is. Szigorú szegénységben élt, de mégis gazdag volt a szeretet és a jámborság tetteiben. Szoros lelki barátság fűzte szerzetestársához Prágai Szent Ágneshez, III. Béla királyunk unokájához. Élete végén megérhette azt, hogy látta rendjének elterjedését még az Itálián kívüli országokban is. Meghalt 1253. augusztus 11-én, az Assisi melletti Szent Damján-kolostorban. Sértetlen teste, a róla elnevezett assisi bazilikában nyugszik.

Holnap, augusztus 12-én SZENT JOHANNA FRANCISKA, szerzetesnő emléknapja. CHANTAL SZENT JOHANNA FRANCISKA 1572. január 28-án született Dijon városában (Franciaország). Férjhez ment 1592-ben De Chantal báróhoz, és hat gyermekük született (akik közül kettő korán meghalt), ám férjét korán elvesztette. Ekkor, 1601-ben visszavonult Monthelon-i kastélyukba. Szalézi Szent Ferenc lett a lelki vezetője, akivel egy lelkigyakorlaton ismerkedett meg. Az ő irányítása alatt Franciska szépen haladt a tökéletesség útján: ápolta a betegeket, gondozta a szegényeket. Szalézi Szent Ferenc munkatársa lett. Együtt megalapították Annecy-ben, majd ő vezette a vizitációs nővérek szerzetesrendjét. Nagy szerepe volt Ferenc halála után annak szentté avatására történő előkészítésében.Ebben az időben Páli Szent Vince lett lelkiatyja. Rendjük gyorsan terjedt, a gyakorlatban mutatta meg, hogy a szeretet, a gondoskodáa és nevelés szaléziánus szelleme hatékonyan munkálkodik. Halálakor már 87 házuk volt. Rendjének fáradhatatlan szervezője volt, sokat utazott, tüdőgyulladásban hunyt el 1641. december 13-án a moulinsi rendházukban. Annecy-ben, Szalézi Szent Ferenc közelében nyugszik koporsóikat az oltár köti össze, tabernákulummal és Jézus szentséges szívének szobrával. 1751-ben boldoggá, 1767-ben szentté avatták

Boldog XI. Ince pápáról emlékezik meg a Római egyház szerdán. Az itáliai Comóban született 1611. május 19-én. Családi nevén Odescalchi Benedeknek hívták. Először a katonai pályát választotta, de az Egyház szolgálatában kötelezte el magát, 31 éves korában már bíboros. Ferrarai legátusként a "szegények atyja"-ként emlegették. 1650-től novarai püspök. 1676-ban választották pápává. Kitűnt nagylelkűségével, jámborságával, tisztaságával, lelkiismeretességével, egyszerűségével. Hazánk egyik legnagyobb jótevője, a török iga alól való felszabadítás mozgatója és lelke. Élete fő céljának a keresztény Európa, de főként Magyarország megmentését tekintette. Míg erre hatalmas összegeket költött, maga a legszegényebben élt. Buda visszafoglalásának napját, (1686.) szeptember 2-át az egész katolikus világra kiterjedően Szent István magyar király ünnepévé rendelte. Szentéletű főpap volt, aki erélyesen küzdött az egyháziak világiassága ellen, kereste a protestánsokkal való kibékülés lehetőségét, rendszeresítette a hitterjesztést a pogányok között. A magyar hála és kegyelet megemlékezéseként szobra ott áll a budai várban.

Csütörtökön, augusztus 14-én Szent Maximilián Kolbe áldozópap, vértanú ünnepe. 1894. január 8-án született a Lengyelországban, vallásos szülőktől. Vidám, élénk gyermekkor után a Ferences Minorita rendbe lépett. Fogadalomtétel után Rómába küldték. Kitűnt áldozatosságával, felebaráti szeretetével és a Szűzanya iránti tiszteletével. 1918. április 28-án szentelték pappá. Még Rómában indította a "Szeplőtelen Szűz Hadserege" mozgalmat. 1927-ben, Varsó mellett megalapította a "Szeplőtelen városát" és nyomdáját. 1930-ban Japánba küldik misszionáriusnak. Egészsége miatt 1936-ban visszatért Lengyelországba. 1940-ben a németek kiürítették a "Szeplőtelen városát", őt az auschwitzi haláltáborba vitték. Itt önként jelentkezett egy halálra ítélt családapa helyett az éhségbunkerbe. Imáival és áldásával kísérte társait, míg 1941. augusztus 14-én injekcióval megölték. Harminc évvel később, 1971. október 17-én VI. Pál pápa boldoggá, II. János Pál pápa pedig 1982. október 10-én szentté avatta.

Pénteken Szűz Mária mennybevitele, Nagyboldogasszony napja. Nagyboldogasszony ünnepéről és annak teológai hátteréről részletesen is szó lesz mai műsorunkban.

A Világegyház augusztus 16-án ünnepli Szent István királyt, míg a Kárpát-medencében augusztus 20-án emlékeznek meg róla.

Vasárnap, augusztus 17-e, évközi 20. vasárnap.

Ma, augusztus negyedikén az Egyház Vianney szent János Mária áldozópapot ünnepli. Édesanyja Isten szolgálatára nevelte, de a francia forradalom, majd az anyagi nehézségek lehetetlenné tették taníttatását. Földműves munkát végzet, de hő vágya volt, hogy pap lehessen. 19 éves korában sikerült iskolába kerülnie, de igen sokat küzdött a tanulással. A szemináriumban a fogyatékos latin tudása miatt nehezen végezte tanulmányait. 29. éves korában pappá szentelték, káplán lett, majd Ars plébánosa. A vallástalan falut néhány év alatt megváltoztatta, híre bejárta az egész országot. Nagyra értékelték őt, mint gyóntatót, a hívek mindenfelől sereglettek hozzá, és tanácsait szent tisztelettel fogadták. Súlyos kísértések és testi fájdalmak gyötörték, mégis mindig mindenkinek szeretettel állt szolgálatára. Az eucharisztikus Jézus volt életének középpontja. 74 éves korában halt meg 1859. augusztus 4-én. XI. Pius pápa avatta szentté 1925-ben, és tette meg a plébánosok és lelkipásztorok védőszentjévé.

Holnap Havasboldogasszony - Szűz Mária Római főtemplomának felszentelése. A Szent Szűz római főtemplomának, a Santa Maria Maggiore bazilikának szentelési évfordulóját ünnepeljük ma. A legenda szerint a IV. Szent-ban Liberius pápa idejében az örök városban egy János nevű gazdag particius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. A Szent Szűz álomban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, templomot emeljenek tiszteletére. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony bazilikának is nevezik. A felépített bazilikát III. Sixtus pápa díszítette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyjai méltóságát.

Szerdán, augusztus hatodikán Urunk színeváltozásának ünnepe. A Tábor-hegyi megdicsőülés ünnepét eredetileg csak a keleti keresztények ülték meg. A nyugati egyházban III. Kallixtus pápa rendelte el hálaünnepül annak emlékére, hogy Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezetésével a magyar seregek, 1456-ban Nándorfehérvárnál győzelmet arattak a törökök felett. Ennek emlékét hirdeti az egész világon a déli harangszó. Jézus megdicsőülésének helye, a régi hagyomány szerint, a Tábor-hegye volt. Ide ment fel három tanítványával: Péterrel, Jakabbal és Jánossal.

Augusztus hetedikén, vagyis csütörtökön Szent II. Szixtusz pápa, vértanú emléknapja. Szixtuszt 257-ben szentelték Róma püspökévé. Valeriánus császár üldözése alatt halálbüntetés terhe alatt tilos volt a keresztényeknek halottaik sírjánál összegyűlni. 258. augusztus 6-án Sixtus pápát négy diakónusával együtt elfogták a Kallixtusz-katakombában és ott, ahol a szentmisét végezte vértanú halált szenvedett. Fődiakónusával, Szent Lőrinccel együtt a III. század legtiszteltebb vértanúja.

Szent Domonkos áldozópapról augusztus nyolcadikán emlékezik meg a Katolikus Egyház. "Contemplata aliis tradere!" Minden átelmélkedett igazságot átadni! Ez volt szent Domonkos jelmondata. Nem csak a domonkosok, de minden megkeresztelt ember feladata is ez: a Krisztusban megélt valóság tovább adása. A hangsúly egyaránt vonatkozik az elmélkedés fontosságára és a megosztásra is. Csak akkor lehet igaz és gyümölcsöző igehirdetésem, hitoktatásom, tanúságtételem, ha előtte "átbeszélem" az Úrral. De az elmélkedések, adorációk során kapott isteni ajándékokat is meg kell osztanom testvéreimmel, hiszen így valósulhat meg személyes életemben is szent Pál gondolata: "élek többé nem én, hanem Krisztus él bennem!"

Szombaton, augusztus kilencedék A keresztről nevezett szent Terezia Benedikta  vértanu szüzet - Edit Steint- ünnepli az Egyház. 1891-ben született Breslauban, zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé, és állandó kapcsolatot tartott fenn korának jeles képviselőivel. (Husserl) Nagy hatással volt rá Avillai szent Teréz önéletrajza, és a kereszténységgel való számos találkozás hatására 1922 január 1-én megkeresztelkedik. Bár ekkor szeretett volna a Kármelbe lépni, de a tanítás és oktatás lett a feladata. Vágya csak 1933-ban teljesült, és Köln városának monostorába lépett be, ahol folyamatosan tette le a fogadalmait, 1938-ban az örök fogadalmat. Tudományos munkát végezhetett, és a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta. keresztes szent János születésének 400. évfordulójára írt még egy cikket. 1942 augusztus 5-én, több nővérrel együtt a Gestapo elhurcolta és augusztus 9-én az Auschwitz-i haláltáborban fejezte be életét. Boldoggá avatása Kölnben 1987 május 1-én, szentté avatása 1998 október 11-én, Rómában, a szent Péter téren történt. Edit Stein Európa társvédőszentje.

Vasárnap, augusztus tizedike, évközi 19. vasárnap, a liturgikus szín a zöld.

"Azt akarom, hogy valamennyien a Mennyországba jussatok". 1216. augusztus 2-án Szent Ferenc ezekkel a szavakkal fordult Assisiben az általa épített Porciunkula templomocskában összegyűlt hívekhez, miután elnyerte III. Honorius pápától a teljes búcsút mindazok számára, akik megbánták bűneiket és meggyóntak. Attól kezdve minden évben augusztus elsején éjféltől kezdve egy napig bűnbocsánatot lehet nyerni önmagunk és elhunytaink számára valamennyi ferences templomban. Ennek feltétele: a szentgyónás, szentáldozás, valamint a Hiszekegy és a Miatyánk elimádkozása és egy imádság a pápa szándékára.

Pénteken a ferences generális, José Rodríguez Carballo nyitotta meg a bűnbocsánat napját az Angyalos Boldogasszony bazilikában bemutatott szentmisével. Délután Domenico Sorrentino érsek, Assisi-Nocera Umbra püspöke vezette a vesperás szertartását, amelyre körmenetben érkeztek a hívek a teljes búcsú elnyeréséért. A Vatikáni Rádió az ünnep jelentőségéről kérdezte a főpásztort: "Amikor vétkezünk, zavart okozunk egész lényünkben. Így kevésbé tudjuk befogadni Isten kegyelmét, örömét, és nehezebben lépünk kapcsolatba másokkal. Ha nem vezeklünk itt e földön ezért a bűnért, akkor a másvilágon, a tisztítótűzben kell megtennünk.

A teljes búcsú éppen a túláradó irgalmasság kegyelme irányunkban, amely helyreállítja kapcsolatunkat Istennel. Természetesen nem mágikus dologról van szó, hiszen megfelelő állapotba kell kerülnünk ahhoz, hogy befogadjuk ezt a kegyelmet. Szent Ferenc ezt akarta elérni: vagyis hogy aki kedves templomát fölkeresi, megtapasztalja azt, amit ő; a közeli és irgalmas Isten jelenlétét, és teljesen meggyógyuljon".

Forrás: radiovaticana.org

Pénzes János megyéspüspök döntése értelmében a következő személyi változásokra kerül sor a Szabadkai Egyházmegyében: Brasnyó Ignác, a Paulinum eddigi prefektusa Zomborban lesz káplán, a prefektusi teendőket ezután Kara Nándor újmisés látja el. Zsolnai István újmisés Kelebián lesz káplán, míg Bende Zsolt eddigi bajmoki káplán kormányzó lesz Bajmokon. A Pannon RTV értesülései szerint Slavko Večerin, a püspök általános helynöke, eddigi bajmoki plébános templomigazgató lesz a szabadkai Közkórház kápolnájában. Lajkó József magyarkanizsai plébános az újvidéki főplébánián lesz vikárius, míg a magyarkanizsai főplébániát eddigi feladatai megtartása mellette dr. Zapletán Géza látja el, aki Magó László újmisés személyében kap káplánt.

Forrás: Pannon RTV